A halál fénye
Milliókkal végzett a radioaktivitás a II. világháborúban, mégis hatalmas érdeklődés övezte a kísérleteket. Mindeddig titkos és rendkívüli képek kerültek nyilvánosságra. Az amerikai kísérleti atomrobbantások teljes dokumentációja, már-már művészi értékű felvételekkel. Ám nem szabad elfelejteni, hogy a borzalom lenyomatairól van szó, a tesztrobbantások szörnyű utóhatásai sok helyen még ma is érződnek. Az atom hatalma egyébként néhány hete ismét fontos kérdés lett a világban, ugyanis Észak-Korea bejelentette: ők is rendelkeznek tömegpusztító fegyverrel. A már-már elfelejtett atomfenyegetettség így ismét feléledni látszik.
Kastélytúrák Marienbadból
A német határ melletti cseh üdülővárosban nemcsak a gyógyhatású víz élvezete miatt telik kellemesen az idő. A város kulturális élete, múzeumai, színházai és kaszinója is maradandó élményt jelentenek, akárcsak a környékbeli kirándulások. Ezúttal Marienbadból induló kastély- és vártúrára hívjuk olvasóinkat.
Napfürdő hatása és kezelése
Alig várjuk a hétvégét, hogy a pokrócot a táskába dobva elinduljunk a vízpartra, és a teljes napot ott töltsük a nap melengető sugarai alatt. Egy többórás kiadós napfürdő után mindannyian érezhetjük a nap UV-sugarainak káros utóhatásait: égő bőr, piros duzzanatok, akár 2 napon át is eltartó fájdalom, vízhólyagok. Az UV-sugarak nem válogatnak, az "áldozat" ugyanúgy lehet sötétebb bőrű ember, mint fehér bőrű. Persze a vörös vagy szőke hajú, kék szemű típusoknak van általában a legtöbb félnivalójuk. A szervezet ugyanis a nap UV-sugarainak hatására melanint termel. A melanin - hogy védelmezze a bőrt -, megfesti a bőrt, így leszünk barnák. Minél tovább tartózkodunk a napon, annál több melanin termelődik, azonban bőrtípusonként különböző idő elteltével lelassul az anyag termelődése, innentől kezdve pedig nincs további védelem, csak megégés.
Korom és a felmelegedés
A füst az üvegház-hatás háromnegyedétől véd bennünket - hangzott el nemrég a berlini légkörfizikai tanácskozás legmeglepőbb következtetése. Szakértők szerint ez nem olyan jó hír, mint hinnénk. Az ernyőhatás ugyanis a következő években csökken, és a melegedés mértéke a korábbi becslés két-háromszorosát is kiteheti.
Tudatlanságunk oka, hogy a becslések kevés mérésen alapultak. Több mérés - jobb klímamodellek a várható globális melegedés pontosabb meghatározása: ez ma a legfőbb kutatói stratégia. Az eddigi számításokban az aeroszol-szennyezés napsugárzást árnyékoló hatását kereken 25 százalékra tették. Ez azt jelenti, hogy a széndioxid-tartalom okozta melegedést az aeroszolok a negyedével csökkentették. A Klímaváltozás Kormányközi Bizottsága (IPCC) 2001. évi jelentése - az addigi legjobb szakértői értékelés - az évszázados melegedés értékére 0,6 Celsius-fokot adott, eszerint tehát a növekedést az aeroszolok 0,8 fokról 0,2 fokkal enyhítették. De a NASA új, globális AERONET-hálózata jelezte, hogy a mikroszkopikus korom-részecskék mennyisége sokkal nagyobb a légkörben, és jóval erősebben befolyásolja a klímát, mint ezt az IPCC feltételezte. (Az antropogén szénkibocsátást korábban évi 7 milliárd tonnára becsülték - de az egyenlegből kétmilliárd tonna hiányzott. Úgy tűnik, a hálózat ezt a mennyiséget találta meg.) Az új adatokat a modellekbe helyettesítve kiderült, hogy a korom valójában kettő-négyszer annyi sugárzást nyel el, mint gondolták. Hasonló eredményre jutottak más kutatók is. A Nobel-díjas P. Crutzen és B. Bolin, az IPCC korábbi elnöke részvételével zajló munkaértekezlet így arra következtetésre jutott, hogy a hűtőhatás akár 75 százalék is lehet;ez pedig azt jelenti, hogy a tényleges melegedés 1,8 C fokot tett ki.
Földközi-tenger és a koszfelhők
Úgy tűnik hiába indulunk friss levegőre vágyva déli tájakra pihenni. A tengerek, így a Földközi-tenger levegője ugyanis mintegy tárolóként működik, ide érkeznek ugyanis az Európa levegőjében terjengő szennyeződés tömegei. Az úgynevezett toxikus viharok, amiket, a szennyeződést szállító áramlatok keltenek, láthatatlanok. Csak egy nemrég véget ért kutatás bizonyította be, hogy még a napsütötte Kréta lakói is szenvednek a szennyeződés okozta betegségektől.
Szemétből olaj
Egy amerikai cég szerves hulladékok újrafeldolgozásával kíván olajat előállítani.
Az olaj, technikai eszközeink működéséhez ma, alternatív energiaforrások hiányában elengedhetetlen, vagyis - kis túlzással - jelenlegi civilizációnk fennmaradása is az olajkészletektől függ - egyelőre.
Természetesen felmerül a kérdés, ha ilyen fontos az olaj, akkor miért nem próbálunk meg mi magunk, a természet munkáját követve előállítani nyersolajat. Ez a felvetés ugyan jogos, és valóban a természet is csupán a földkéregben található élőlények maradványait „kezeli” igen nagy nyomás alatt, ám a földrétegek alatt zajló folyamat esetében az a probléma, hogy az alapelemekből csak évmilliók elteltével alakul ki az általunk oly áhított nyersolaj.
Izland felfedezése
Megfagyott vízesés, gleccser, gejzír és forró vizű patak, vagyis tűz és jég. Ez Izland, az ellentétek szigete, ahol éppúgy gyönyörködhetünk a sziklafalakra fagyott jéggömbökben, mint a talaj mélyéről feltörő gőzoszlopokban, és ahol szinte egyszerre lehetünk Európában és Észak-Amerikában.
Legalább tízévente hatalmas földrengések és vulkánkitörések sújtják Izlandot. Az 1700-as évek végén a Laki vulkán kitörésekkor egész Észak-Európa égboltja elsötétült. Ilyenkor egyszerre több métert tágul a sziget, hatalmas, mély hasadékok keletkeznek, melyekben még nyáron is hó van. Ha átrepülünk a Westman szigetcsoport felett, jól látható meddig tudott a fekete láva benyomulni egy településre, meddig pusztított, és hol állt meg.
Maldív-szigetek
Magyarországtól jó 8000 km-re, az Indiai szubkontinens dél-nyugati csücskénél rátalálhatunk a paradicsomra. Úgy hívják Maldív-szigetek. Egy majdnem 2000 szigetből álló, fantasztikus korallzátony fűzér. Az Indiai-óceán hőmérséklete arrafelé szinte mindig 27, a levegőé pedig több mint 30 Celsius fok. A páratlan tengeri élővilág mellett a fehér homok teszi a világon egyedülállóvá a vidéket.
A gyönyörű fehér homok nem más, mint finom koralltörmelék és talán hihetetlen, de a korallevő halak széklete, a tápcsatornájukon végigvonult emészthetetlen mészkőszerű por. Ebbe rakják tojásaikat a teknősök, sőt ebből és a nagyobb koralldarabokból építik házaikat a sri lankai és indiai származású maldívok.
Rembrandt rejtély
Beigazolódott egy francia magángyűjtő feltételezése, miszerint az egyik, mintegy 300 éve készült festmény, amely egy kecskeszakállas, vállig érő hajú orosz arisztokratát ábrázol bársonysapkával a fején, valójában Rembrandt önarcképe.
Az amszterdami „Rembrandt örökség Kutató Központ” művészettörténészei három éven át tanulmányozták a vásznat röntgen- és UV sugarak segítségével, miközben eltávolították a festék legfelső rétegeit. Végül is megállapítást nyert, hogy az orosz udvari arisztokrata képe Rembrandt önarcképére lett ráfestve. Úgy vélik, Rembrandt ezt a képet 1634-ben festhette, 28 esztendős korában. Pár évvel később egy Hovert Flinck nevű tanítvány festette rá a többi részletet, mivel egy orosz vevőnek akarta eladni a képet.