Földközi-tenger és a koszfelhők
Úgy tűnik hiába indulunk friss levegőre vágyva déli tájakra pihenni. A tengerek, így a Földközi-tenger levegője ugyanis mintegy tárolóként működik, ide érkeznek ugyanis az Európa levegőjében terjengő szennyeződés tömegei. Az úgynevezett toxikus viharok, amiket, a szennyeződést szállító áramlatok keltenek, láthatatlanok. Csak egy nemrég véget ért kutatás bizonyította be, hogy még a napsütötte Kréta lakói is szenvednek a szennyeződés okozta betegségektől.
Valahol messze délen emberek ezrei keresik a pihenést, bízva a mediterrán tájak békességében, a tengeri levegő frissességében, és a napsütés testet-lelket melengető erejében. Európa másik végén gyárak ontják magukból szennyüket. Ugyanakkor a fojtó kéndioxidot, és nitrogéndioxidot tartalmazó füst nem csak a gyár közvetlen környezetét szennyezi. Útra kel, és egy természetes légáramlat segítségével képes a Föld bármelyik pontjára eljutni. Így lehetséges, hogy a nyugat európai légszennyezés hatásait még a gyanútlan nyaralók is érzik.
A figyelem most a Földközi-tengerre irányult. Műholdas felvételekkel igazolták, hogy a partokon láthatatlan toxikus, tehát mérgező viharok söpörnek végig. Vagyis, amit lágy tengeri szellőnek éreznek a turisták, az sok esetben kéndioxiddal és nitrogéndioxiddal telített szárazföldi szmog.
Haszpra László, meteorológus azt mondja, hogy a Föld körül természetes körülmények között is áramlik a levegő. A mérsékelt égövben elsősorban nyugati irányban történik az áramlás, a fejlettebb nyugati országok felől keletre és délkeletre sodorják a légszennyezést.
Ennek következményeire a németországi Max Planck Kémiai Intézet kutatásai hívták fel a figyelmet. A koromrészecskék, és más mérgező vegyi anyagok ugyanis a turistáknál múló, a helyi lakosoknál pedig tartós betegséget okoztak.
A hetvenes években született egy európai megállapodás, amiben a résztvevő felek, így Magyarország is vállalták, hogy nyomon követik, és visszafogják a levegőt szennyező folyamatokat. A statisztikák önmagukért beszélnek: az elmúlt öt évben egyre csökkentek a légszennyezettségi adatok. Az Országos Meteorológiai Intézetben folyamatosan elemzik a levegő összetételét. Szegedtől Sopronig, Miskolctól Pécsig, az ország tucatnyi pontjáról gyűjtik az adatokat. Haszpra László szerint, e tekintetben Magyarország sincs kivételezett helyzetben, hozzánk is, nagy mennyiségű szennyező anyag érkezik külföldi forrásokból, és sajnos a magyar források is jelentős mértékben szennyezik a tőlük keletre, délkeletre lévő országok légterét.
A Max Planck intézet munkatársai szerint a Földközi tenger három nagyobb szélcsatorna találkozásánál fekszik. Így a műholdas felvételekkel nyomon lehet követni a szmogot szállító légszennyezés útját, ami országról-országra viszi mérgeit, és emberek százait teszi beteggé.