Kastélytúrák Marienbadból
A német határ melletti cseh üdülővárosban nemcsak a gyógyhatású víz élvezete miatt telik kellemesen az idő. A város kulturális élete, múzeumai, színházai és kaszinója is maradandó élményt jelentenek, akárcsak a környékbeli kirándulások. Ezúttal Marienbadból induló kastély- és vártúrára hívjuk olvasóinkat.
Korom és a felmelegedés
A füst az üvegház-hatás háromnegyedétől véd bennünket - hangzott el nemrég a berlini légkörfizikai tanácskozás legmeglepőbb következtetése. Szakértők szerint ez nem olyan jó hír, mint hinnénk. Az ernyőhatás ugyanis a következő években csökken, és a melegedés mértéke a korábbi becslés két-háromszorosát is kiteheti.
Tudatlanságunk oka, hogy a becslések kevés mérésen alapultak. Több mérés - jobb klímamodellek a várható globális melegedés pontosabb meghatározása: ez ma a legfőbb kutatói stratégia. Az eddigi számításokban az aeroszol-szennyezés napsugárzást árnyékoló hatását kereken 25 százalékra tették. Ez azt jelenti, hogy a széndioxid-tartalom okozta melegedést az aeroszolok a negyedével csökkentették. A Klímaváltozás Kormányközi Bizottsága (IPCC) 2001. évi jelentése - az addigi legjobb szakértői értékelés - az évszázados melegedés értékére 0,6 Celsius-fokot adott, eszerint tehát a növekedést az aeroszolok 0,8 fokról 0,2 fokkal enyhítették. De a NASA új, globális AERONET-hálózata jelezte, hogy a mikroszkopikus korom-részecskék mennyisége sokkal nagyobb a légkörben, és jóval erősebben befolyásolja a klímát, mint ezt az IPCC feltételezte. (Az antropogén szénkibocsátást korábban évi 7 milliárd tonnára becsülték - de az egyenlegből kétmilliárd tonna hiányzott. Úgy tűnik, a hálózat ezt a mennyiséget találta meg.) Az új adatokat a modellekbe helyettesítve kiderült, hogy a korom valójában kettő-négyszer annyi sugárzást nyel el, mint gondolták. Hasonló eredményre jutottak más kutatók is. A Nobel-díjas P. Crutzen és B. Bolin, az IPCC korábbi elnöke részvételével zajló munkaértekezlet így arra következtetésre jutott, hogy a hűtőhatás akár 75 százalék is lehet;ez pedig azt jelenti, hogy a tényleges melegedés 1,8 C fokot tett ki.
Földközi-tenger és a koszfelhők
Úgy tűnik hiába indulunk friss levegőre vágyva déli tájakra pihenni. A tengerek, így a Földközi-tenger levegője ugyanis mintegy tárolóként működik, ide érkeznek ugyanis az Európa levegőjében terjengő szennyeződés tömegei. Az úgynevezett toxikus viharok, amiket, a szennyeződést szállító áramlatok keltenek, láthatatlanok. Csak egy nemrég véget ért kutatás bizonyította be, hogy még a napsütötte Kréta lakói is szenvednek a szennyeződés okozta betegségektől.
Szemétből olaj
Egy amerikai cég szerves hulladékok újrafeldolgozásával kíván olajat előállítani.
Az olaj, technikai eszközeink működéséhez ma, alternatív energiaforrások hiányában elengedhetetlen, vagyis - kis túlzással - jelenlegi civilizációnk fennmaradása is az olajkészletektől függ - egyelőre.
Természetesen felmerül a kérdés, ha ilyen fontos az olaj, akkor miért nem próbálunk meg mi magunk, a természet munkáját követve előállítani nyersolajat. Ez a felvetés ugyan jogos, és valóban a természet is csupán a földkéregben található élőlények maradványait „kezeli” igen nagy nyomás alatt, ám a földrétegek alatt zajló folyamat esetében az a probléma, hogy az alapelemekből csak évmilliók elteltével alakul ki az általunk oly áhított nyersolaj.